


Gedra Nóra
Gyógyszerészként megismerkedtem a tudomány alapjaival, melyre építkezve ismerkedem a természet nyújtotta lehetőségek tárházával.
Tóth Móric
A munka fárasztó részét segít kipihenni és biztosítja az ültetvény igazi ragyogását.
Tóth József
Kertész lettem fát nevelek. Azt hiszem ez már a homokozóban eldőlt és azóta is tart.
Kertészmérnökként a mezőgazdaságban töltöm mindennapjaimat, szabadidőmben pedig kertünket családommal közösen műveljük.

Vetés
Évről-évre gondoskodunk róla, hogy a levendulásban mindig friss és bőséges termés legyen.

Gondoskodás és betakarítás
A betakarítást is mi magunk végezzük, illetve időnként nyílt napokat is tartunk, ahol mindenki magának állíthatja össze álmai csokrát.

Illóolaj készítés
A levendulából saját magunk készítjük el a nálunk kapható illóolajokat és hidrolátumokat.
Ismerje meg Szomódot
Szomód
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Cellár József[1] | ||
Irányítószám | 2896 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2004 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 70,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 57″, k. h. 18° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 57″, k. h. 18° 20′ 30″térkép ▼ | |||
Szomód weboldala | |||
Szomód (németül Sammet) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.
Fekvése
Komárom-Esztergom megyében, Tata szomszédságában fekvő település. Tata 3 km, Dunaszentmiklós 5 km, Neszmély 12 km távolságra található.
Története
A körülbelül kétezer lelket számláló Szomód a rézkortól folyamatosan lakott település. Neve a Zomol személynévből alakult d-képzővel.
A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak.
Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek, ekkor II. András megerősíti (Miskolc nemzetségbeli) Bors ispán adományát a borsmonostori apátságnak. 1233-ban azonban visszaszerezte, s (Csák nemzetségbeli) Pousnak adta el, oly módon, hogy a monostort másutt kárpótolta. A szomszédos SÁR határleirásában 1233-ban még Pous fia Vgrin és a majki prépost van birtokosaként jelölve. 1327-ben már (Kácsik nemzetségbeli) Szécsényi Frank fia Farkas és annak fiai osztoznak felette, majd a tatai vár tartozékaként említik a krónikák.
A Rozgonyi család tulajdonolta későbbiekben a népes “Villa Zomold”-ot, amely a tatai plébánia filiáléja.
1543-ban Tata elfoglalásával egyidőben Szomód is elpusztult. Érdekes módon a XVII. században Tisza-melléki református magyarok leltek otthonra e vidéken és az ezt követő időszakban leginkább gróf Esterházy Józseftelepítő tevékenységének köszönhetően szült feszültségeket. A betelepített württembergi katolikusok ugyanis olyan előjogokat kaptak a birtokostól, amely méltán sértette a protestáns vallású lakosságot. Ezt a két hitközösség templomának felépítési időpontja is jelzi, hiszen a míg a katolikus németek is megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-től gyakorolhatták vallásukat saját templomukban.
A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A vallási ellentétek elsimulása után a falu társadalmi élete is új lendületet kapott. A civil szervezetek sorát az Önkéntes Tűzoltó Egyesület nyitotta, de felekezeti énekkarok és gazdakör is alakultak.
A második világháború a községben súlyos károkat okozott.
Az 1974-től Dunaszentmiklóssal közös tanács igazgatása alatt álló Szomód csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá.
Az 1960-as évekbeni felmérésekhez viszonyítva a lakosság iskolázottsága meghaladja a megyei mutatókat. A településen lakók közül minden negyedik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, de jelentősen nőtt a diplomások száma is. Ma a munkaképes korú lakosság mintegy négyötöde főként Tatára kénytelen ingázni.
Már építés alatt áll a Szomódot Tatával összekötő 800 méter hosszúságú kerékpárút. A kerékpárút bruttó 66 millió forintos költségből valósul meg.[3] A távolabbi jövőben pedig egy faluház kialakítása szerepel a tervekben.
A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. századelső feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a református templom kertjében található, műemlékjellegű kőkeresztet is érdemes megnézni.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1775 és 1778 között épült barokk stílusban, a kor híres építésze Fellner Jakab tervei alapján.
A rómaiak által épített kőhordó út, melyen keresztül a környék – köztük Brigetio (Szőny) – építkezéseihez szállították a követ. Ma emléktábla jelöli helyét.
A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár helyőrségi lőtere is itt található. 2006 óta a dandár szakértői engedéllyel és szigorú területkorlátokkal végezhet 82 mm-es aknavető-lövészetet is, így nem kell a Várpalota melletti csörlőházi tüzérségi lőtérre menniük.
Természeti értékei
A falu határában április- május hónapban mezőnyi foltokban virít a ma már védett apró nőszirom, de tömegesen virít itt a védettséget érdemlő árvalányhaj is.
Források
- Kábik J. Géza 1913: A szomódi rk. plébánia története. Tóváros.
- Dornyay Béla 1928: Szomódi romanizált kelta feliratos kő. Tata.
- Ugrás fel ↑ Szomód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- Ugrás fel ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- Ugrás fel ↑ Kerékpárút fejlesztés Szomód és Tata közt. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
További információk
(forrás: WIKIPEDIA)